Mi lenne, ha megállnánk egy pillanatra, tennénk egy lépést hátrafelé és megkérdeznénk saját magunktól, hogy valójában mennyi energiára lesz valójában szükség a közeljövőben és hogyan fogjuk ezt beszerezni?
A klíma válságot nem tekintjük válságnak, pedig az. És ha meg akarjuk fordítani a sorsunkat, akkor nem mást kell csinálnunk, hanem sok mindent máshogyan.

Ám, ha meg akarjuk fordítani a sorsunkat, akkor például nem csak a CO2-et kell kivonnunk a légkörből, hanem, CO2-kibocsátással is le kell állni. Másként kell előállítanunk az E-t, fosszilis tüzelőanyagok nélkül. De említhetem az ipari forrású metán gáz kibocsátás csökkentését is, ami körülbelül 25-szerese a CO2-nak, nem beszélve a dinitrogén-oxidról (230-szoros erősségű üvegházhatású gáz), és a CFC-k a maguk 15000-szeres erőségükkel.

A közös jövőképnek a megvalósítását segíti az Európai Unió 2030-ra 55%-kal kell csökkenteni a CO2 kibocsátást. 2050-ig a CO2 semleges betongyártás– beton és a cementgyártás fenntarthatóságának javítása érdekében.

És tudják, hogy a világon CO2 semlegességet hol teljesítették már? Bangladestől északra Bhutan és Suriname, 2 ország, amely ma carbon negatív (több elnyel, mint termelés), és a zöld gondolkodást mutatja az is, hogy létezik már karbon-negatív vodka is.

A jövő, talán kétségkívül a Hidrogéné lesz.

De ebben a hidrogén-értékláncba nem mindegy, hogy a Hidrogén valóban zöld (tehát például bio alapanyagból származó) Hidrogén vagy kék (avagy szennyező). Európai Uniós számítások szerint 2050-re lesz a Hirdogén 70%-ban zöld és marad 30%-ban kék.

A lenti kép az egyesült államokban készült, az elmúlt évben bejárta a világhálót. A megújuló energiaforrások sötét oldalát mutatja. Az Európai Unióban rengeteg szélturbinát le fognak bontani, elöregedett és szükség van hatékonyabb szélerőművekre cseréljék ki őket. Ma már csaknem mindent újrahasznosítanak egy szélturbinán, akár 90 %-ig. A problémát a lapátok okozzák, hiszen olyan kompozitokból állnak, amelyeket hosszú életre terveztek, nem pedig az újrahasznosításra. Ezek a lapátok 40 m hosszú, 7 tonnát nyom és a szélturbina azon 10 %-át alkotja, amelyet nehéz újrahasznosítani. Ezt az ún. újratöltési folyamatot, különböző ütemben, EU szerte elkezdték már. 5700 szélturbinát vonnak be, melyeket 2030-ig le kéne szerelni. Ez okoz feszültséget világszerte, ami a megújuló energiaforrások fenntarthatóságát illeti, de már vannak törekvések, amely igenis mutatja, hogy a szélipar a teljes körkörösség elve mellett kötelezte el magát.

Egy francia kutatólabor már el is kezdte keresni a megoldást. Különös, nem, hogy a természeti kihívásokra a válasz épp a természetben találjuk meg? Hiszen az alapvető elképzelés az, hogy az energiatermelést mindig a legjobb hozammal kell megvalósítani, a legnagyobb hatékonysággal vagy a lehető legnagyobb erővel.

De valójában a természetben másként működik, hiszen amikor például mozgunk a szervezetünk megpróbálja minimalizálni a felesleget. Ez azt jelenti, hogy amikor a cápa mozog, a lehető legkevésbé akar elfáradni.

Így az energiatermelési rendszer kulcspontja az lenne, hogy csökkentse az energiafogyasztást azáltal, hogy megpróbáljuk a fogyasztást másképpen menedzselni, hogy megpróbáljuk a tevékenységeinket, mint szervezet/vállalat másként irányítani. Ennek az elvnek cégre szabott implementációját segíti az ISO 50001.
Az ISO 50001 szabvány kialakításánál számos sürgető tényező volt és van ma hazánkban, például az Energiahatékonysági törvényi megfelelés folyamatos nyomás alatt tartja a vállalatokat nem beszélve arról sem, hogy az emelkedő energia árak is a folyamatos optimalizálásra sarkallják a működtetést.

Sokan és kiválóan dolgoznak az energiával kapcsolatos problémákon. De ha kizárólag mérnöki szempontból próbálják megoldani, nem biztos, hogy az önmagában elég. Éppen ezért fontos, hogy a szabványt lefordítsuk a saját gyakorlatunkra és megtaláljuk a saját utunkat, a saját energiagazdálkodásunkat, mert a kimagasló teljesítmény nem a sablonos megoldásokból származik. Követelményeket, kockázatokat, szabályokat minden szinten kezeljék: stratégiai és operatív szinten, és ne csak a területünkön belül, hanem azon kívül is, szállítók, szolgáltatók kiválasztásánál/megbízási feltételek megszabásánál is. Az ISO 50001 szabvány szerinti Energiagazdálkodási Irányítási Rendszer jövőjét és eredményességet nem a szabvány, hanem a szabvány keretein belül hozott döntéseink befolyásolják. 

Ebben az esetben, pedig talán igaz, hogy itt az idő az egyetlen és legértékesebb meg nem újuló erőforrás.