EGYSZERŰBB, GYORSABB, HATÉKONYABB ELJÁRÁSOK
A vállalkozások mindennapjait érinthetik olyan ügyfélpanaszok, konfliktusok és fogyasztói jogviták, amelyek megoldását nem feltétlenül szükséges vagy érdemes bírósági útra terelni. A tegnap hatályba lépett 6/2025. (V. 8.) NMHH rendelet, a peren kívüli (NMHH keretében működő) vitarendezési testületek eljárási szabályait (4/2024. (III. 21.) NMHH rendelet) korszerűsíti.
A rendelet módosítása az alternatív vitarendezési lehetőségek előtérbe helyezését szolgálja a konfliktuskezelés eszköztárán belül. Bár a jogszabály egy szűkebb területre, az NMHH hatáskörébe tartozó peren kívüli vitarendezési eljárásokra – különösen a hírközlési, postai, internetes platformszolgáltatásokkal és médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos jogvitákra – vonatkozik, mégis jól illeszkedik a Magyarországon intézményesített, egyre bővülő alternatív vitarendezési rendszerhez.
Ez a módosítás újabb fontos lépés abba az irányba, hogy a jogviták minél szélesebb körben békés, gyors és hatékony módon, peres eljáráson kívül rendezhetők legyenek.
MIÉRT FONTOS EZ A VÁLTOZÁS A VÁLLALKOZÁSOKNAK?
A vállalkozások -különösen a kereskedelmi szolgáltatók- körében az ügyfélpanaszok gyors kezelése nemcsak versenyelőnyt jelent, hanem jogszabályi elvárás is. A rendeletmódosítás célja, hogy a peren kívüli vitarendezés szabályait a gyakorlathoz igazítsa – különösen a digitális kapcsolattartás lehetőségeinek szélesítésével. Az elektronikus kommunikáció elsődleges kapcsolattartási csatornává válhat a vitarendezési testületek és a szolgáltatók között, ami gyorsítja az ügyintézést, csökkenti az adminisztrációt és kiküszöböli a postai kézbesítéssel járó kockázatokat. Egyszerűbbé és átláthatóbbá válik az eljárás indítása is, a pontosan meghatározott információk megadása kevesebb hibalehetőséget és jobb adatkezelést tesz lehetővé. A vitarendező testület a kérelem beérkezése után részletes tájékoztatást ad a joghatásokról és határidőkről, amely keretet ad a vállalkozások vitarendezési felkészüléséhez. A vitarendezés eredménye nyilvánosságra kerülhet, amely különösen hangsúlyos a fogyasztói bizalomra épülő ágazatokban, mint az e-kereskedelem, a távközlés vagy a szolgáltatószektor további szereplői esetében. A rendelet a testületi tagok díjazását is újra szabályozza, ösztönözve a gyorsabb és kiszámíthatóbb ügykezelést.
MEDIÁCIÓVAL A JOGVITÁK BÉKÉS RENDEZÉSÉÉRT
A viták békés rendezésére nem kizárólag testületi eljárás áll rendelkezésre. A mediáció egy olyan piaci konfliktuskezelési módszer, amelynek célja a közös megegyezésen alapuló egyezség létrehozása. A mediátor abban segíti az ellenérdekelt feleket, hogy képessé váljanak egymás nézőpontjának megértésére, más álláspontjának befogadására és saját maguk találjanak megoldást a vitájuk rendezésére. A folyamat bizalmas, nem nyilvános, a gazdasági szereplők reputációs kockázat nélkül kezelhetik a jogvitákat. A mediáció kevésbé formalizált jellegéből adódóan -más vitarendezési eljárásokhoz képest- rugalmasabban alkalmazkodik a felek igényeihez. A gazdasági mediáció során nemcsak fogyasztói ügyekre, hanem például alvállalkozói, beszállítói, szerződésértelmezési vagy szolgáltatásminőségi vitákra, de az egészségügyi ellátással összefüggő konfliktusok békés rendezésére is alkalmazható.
Összességében a gazdasági mediáció előnye a vállalkozások számára a rugalmasság, a teljes titkosság és a szélesebb körű alkalmazhatóság, A gazdasági mediáció és a vitarendezési testületi eljárás nem zárja ki egymást: a gazdasági szereplők számára érdemes mindkettőt ismerni és ügytípustól függően alkalmazni.