A cikk megjelent a hvg.hu oldalán is.
A gazdasági szervezetek egyik legnehezebb feladata a „megfelelőség” elérése, mint a tisztességes versenyelőny, a kiemelkedő piaci pozíció és a nyereség növelésének egyik eszköze, ezért meg kell találni azokat a megoldásokat, ahol a piaci, szakmai, jogi követelményeknek való megfelelőség elérésén keresztül megvalósulhat a reputáció növelése – mondja Zentai Zsuzsanna compliance szakértő és gazdasági mediátor. Ez a kényszerhelyzet pedig egyre határozottabb, az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló EU irányelve, az egyre erősödő gazdasági verseny, valamint a szignifikánsan növekvő, regisztrált gazdasági bűncselekmények miatt is.
A Belügyminisztérium Bűnügyi Statisztikai Rendszerében (BSR) közölt adatok alapján látencia valószínűsíthető, hiszen például a vesztegetések elfogadásának száma lényegesen magasabb, mint a regisztrált vesztegetések száma.
(Készült a BSR 2 || LANDING (bm.hu) közölt, 2018. II. félévétől nyilvántartott, regisztrált bűncselekmény adatok alapján, a 2024.01.15-i állapotot tükrözi, a rendelkezésre álló információkból néhány gazdasági bűncselekményekre szűkített információ látható az ábrán).
A Bűnügyi Statisztikai Rendszerben a felderített bűncselekmények és szabálysértések láthatók, de tekintettel arra, hogy nem minden eset kerül felderítésre, a megtörtént jogsértésekhez képest ezek az adatok csupán egy jéghegy csúcsát tükrözhetik. A vállalati visszaélések bejelentését ösztönző, Európai uniós Whistleblowing irányelv, illetve az új Panasztörvény, belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére vonatkozó szabályai elősegítik a jogsértő magatartások felderítését cégen belül.
Egy vállalkozásnak -a hatékonyság és végső soron a nyereségesség szempontjából- nem csak az ügyfeleinek kell eleget tennie ahhoz, hogy saját szakterületén megfelelő szereplő legyen. Számos, saját magára nézve kötelező, illetve elfogadott követelményt kell teljesítenie, ha hosszú távú tervei vannak a piacon. A gazdasági – társadalmi környezethez való alkalmazkodás, az érdekelt felek elvárásai, tehát az állam, szakmai szervezetek, a vevő, kapcsolt vállalkozás, saját dolgozó vagy külső szállító, alvállalkozó stb. –, mind olyan lényegi kapcsolatok, ahol a követelményekhez értőn kell igazodni, és az elvárások megváltozásának dinamizmusait időben kell lekövetni, implementálva az érintett területre, folyamatra.
A valódi megoldást egy cégspecifikus compliance rendszer kialakítása és működtetése nyújtja, mivel ez hosszú távra tervezett, folyamatosan ellenőrzött működést, nem pedig részmegoldásokat ad- hangsúlyozza a szakértő. Ez garantálja egyrészről azt, hogy a folyamatosan változó jogi és gazdasági környezet helyzetét lekövesse a vállalkozás, másrészről egy jól kialakított és bevezetett compliance rendszer független a menedzsmenttől, tehát bármilyen, például a tulajdonosok vagy a vezetőség körében bekövetkezett változás sem lehet kihatással arra, hogy továbbra is fenntartható, hatékony maradjon a jogkövető működés. Mindezek következtében javulhat a részvényárfolyam, a részvényhozam vagy az EBITDA, csökkenthetők a hatósági szankciók száma, hatóságok által kiszabott büntetések összege, a bírósági perek száma és az ebből adódó költségek, szemben a gyengébb compliance-vel rendelkező versenytársakkal.
Meg kell találni azokat a preventív funkciókat firm – wide approach rendezőelvek mentén, amelyek megteremtik az egyensúlyt a gazdasági érdekek és a jogkövető belső szabályok között. Zentai Zsuzsanna szerint elsődlegesen arra van szükség, hogy a szervezetek csökkentsék a joggal való visszaélésekből származó, felderített esetek és prognosztizálható jelenségek számát. Lehetséges, hogy nem csak és kizárólag a szankciók és a fenyegetettség hozhat eredményt ebben, hanem az is, hogy egyszerűen olyan terelő szabályrendszert alakít ki a menedzsment, amely a „megfelelő” működési mederbe tereli a folyamatot. A folyamatszemlélet, a kockázatokon alapuló szabályozás, a vonatkozó külső elvárások vállalati előírásokba történő implementációja, a vezetőség transzparencia iránti elkötelezettsége, a szervezeti tudás vállalaton belül megtartása, a compliance mérésének kialakítása alkalmas eszközök lehetnek.
Mindez nagyobb elvárást és felelősségteljesebb működést követel meg a vállalkozásoktól, hiszen mintegy, támogatva a jelenlegi bírói gyakorlat csökkenését, az ügyek limitált bíróságra kerülését, a szervezetnek fel kell állítania a saját „belső bíróságát” és információs csatornáit ahhoz, hogy idő előtt kiszűrje a jogsértő magatartást, a nem megfelelő gyakorlatokat, hogy preventíve feltárja azokat a potenciális kockázatokat, illetve a már megtörtént eseteket, amelyek kezelésével biztosítható az etikus, szakmailag és egyéb, teljesíthető elvárásokhoz illeszkedő üzleti sikeresség.