Világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a cégek a környezettudatosságra, az energiahatékonyságra. A közhiedelemmel ellentétben azonban egy hatékonysági beruházás nem csak PR-fogás, hanem igazi megtakarítást is jelent a cégek költségeiben. Márpedig hazánkban a vállalkozásokat elsősorban ez a tényező motiválja a kkv-kat a szükséges döntsek meghozatalára.

„Az intézmények, cégek egyik legnehezebb feladata a költségcsökkentés, ezért keresik az olyan megoldásokat, ahol a költségek csökkentésén keresztül elérhető az energiahatékonyság növelése. Ez teljesen érthető, hiszen már a kismértékű energia használatcsökkentés is nagy költség megtakarítást jelent” – mondta a Piac&Profitnak Kohl Zsuzsanna minőségirányítási szakértő.

Ez a piaci kényszer pedig egyre erősebb a nyersanyagok, a szolgáltatások és elsősorban az energiaárak meredek növekedése miatt. A vállalatok többsége ugyanis az árak az energiaárak további növekedésére számít a Policy Agenda-Ipsos egy korábbi felmérése legalábbis erről tanúskodik. Eszerint a megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége, 82 százaléka az energiaárak növekedésére számít a következő félévben, közülük 29 százalék jelentős mértékű drágulásra.

DE HOGYAN CSÖKKENTHETJÜK ENERGIAFOGYASZTÁSUNKAT, KÖRNYEZETTERHELÉSÜNKET

ANÉLKÜL, HOGY VISSZAESNE CÉGÜNK TELJESÍTMÉNYE, DOLGOZÓINK ÉS ÜGYFELEINK ELÉGEDETTSÉGE?

A valódi megoldást a komplett energiairányítási rendszer bevezetése nyújtja, mivel ez hosszú távra tervezett, folyamatosan ellenőrzött működést és nem egyedi részmegoldásokat ad.” – mondta Kohl Zsuzsanna. „Ez garantálja egyrészről azt, hogy a folyamatosan változó energia piaci helyzetét lekövesse a cég. Másrészről egy jól kialakított és bevezetett rendszer független a menedzsmenttől, tehát bármilyen, például a tulajdonosok helyzetében bekövetkezett változás sem lesz kihatással arra, hogy továbbra is fenntartható, olcsó maradjon a működtetés és hatékony az energia felhasználás, a minőség megtartásával.” – sorolja a szakértő.
„Szükség van arra, hogy a vállalat olyan stratégiát fogalmazzon meg, olyan célokat tűzzön ki és olyan saját szabályozást hozzon létre, amelyekkel teljesíteni tudja a vállalt kötelezettségeket, képes legyen megtenni a szükséges intézkedéseket a teljesítés javítására, és igazolni tudja, hogy a rendszer megfelel az elvárásoknak. Ezek megváltoztatásával 10-20 százalékkal csökkenthető a fogyasztásunk mértéke

Első lépésben vizsgáljuk meg, hol van a lényeges energia felhasználás és az milyen célból történik, akkor a kiindulási szinthez képest meg tudjuk határozni azt is, hogy konkrétan milyen változást és fejlődést várunk el.” – hangsúlyozta a szakértő.

„Másodsorban célszerű az új energia hatékony fejlesztések bevezetése előtt értékelni és rangsorolni. Az energiahatékonyságot és környezettudatosságot a pénzügyi megtakarítások érdekében célszerű rangsorolni az egyes termékek esetében, új gépek beszerzése során vagy intelligens rendszerek telepítésekor. A beszállítói minősítés is fontos része ennek, mert a folyamatosan megújuló szolgáltatói piac kihatással lehet a működtetésre.” – mondta Kohl Zsuzsanna.

Harmadik lépésünk az energiahatékonyság folyamatos ellenőrzése és javítása legyen. Figyeljünk a költségeinkre, ellenőrizzük, hogy fejlesztéseink, intézkedéseink valóban csökkentették-e fogyasztásunkat. „A referenciaértékek folyamatos felülvizsgálatával, az energiateljesítmény mutatószámok meghatározásával és ellenőrzésével a jövőbeni energia felhasználás és a fogyasztás becsülhető, kontroll alatt tartható” – vélte a szakértő. A rendszeres energia-felülvizsgálatok megerősítik a helyes energiagazdálkodást, biztosítják a fenntartható működést, illetve megmutatják azokat a területeket, ahol javítani lehet vagy kell a rendszeren. Az energiairányítási rendszer nagyon hamar kézzelfogható eredményeket hoz, bevezetése egyszerű.

A cikk megjelent a Piac&Profit oldalán is.

Írta: Kohl Zsuzsanna, ügyvezető

FrameWork Hungary Kft.