Publikációk

KÖTELEZŐ HARC A KLÍMAVÁLTOZÁS MEGFÉKEZÉSÉÉRT: ELKÉSZÜLT A MAGYAR JOGSZABÁLY

Június 5-én volt a környezetvédelem világnapja, ami nem is lehetne aktuálisabb most, hogy május végén elkészült a 2012-es uniós energiahatékonysági direktíván alapuló magyar jogszabály. A direktíva kimondja, hogy az EU-n belül fokozni kell az energiahatékonyságot annak a célkitűzésnek az eléréséhez, amely szerint 2020-ra - az addigra várható értékekhez képest - 20 %-kal kellene csökkenteni az Unió primerenergia-fogyasztását. A direktíva most beépült a mi jogrendünkbe is, nézzük, hogy Magyarország hogyan fogja kivenni a részét a klímaváltozás elleni felkészülésben.
 
Írta: Weszelovits Dániel
Lektorálta: Kohl Zsuzsanna
FrameWork Hungary Kft.
nature-678376 640

Kötelező épületenergetikai korszerűsítés a közintézményekben

Az Unió végsőenergia- fogyasztásának 40 %-át az épületek teszik ki, így az építészetben, a tanácsadásban és a mérnöki tevékenységben –, a tagállamoknak 2020-on túlmutató hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk a lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításába történő, az épületállomány energiahatékonyságának javítását célzó beruházások ösztönzése céljából. Ezért a jogszabály kiemeli a technológiai korszerűsítések fontosságát. Ennek érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatokat gyűjt, elemez, és folyamatos értékeléseket készít a fejlesztés támogatására. Az 500 m2-t, (2015. július 9-étől 250 m2-t) meghaladó hasznos alapterületű közintézmények épületei energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek. Nem vonatkozik ez a rendelet a hitéleti célokra fenntartott intézményekre, azokra a műemlék-jellegű épületekre, amelyek ilyen irányú fejlesztése azok elfogadhatatlan megváltozásával járna, illetve katonai célú épületekre sem.

Kötelező energetikai audit vagy energiairányítási rendszer bevezetése a nagyvállalatokban

Az épületek mellett az energiafelhasználás szerves részét a nagyvállalatok működése teszi ki. Itt nemcsak az épületenergetikára kell gondolni, hanem minden olyan folyamatra, amely során a cég áramot, vizet, földgázt használ, legyen ez egy egyszerű irodai tevékenység vagy egy komplett gyártási folyamat.  
Jól szemlélteti a nagyvállatok által felhasznált energia mennyiségét egy hazai példa: egy Magyarországon is működő nemzetközi gyártó cég néhány évvel 2012 előtt kezdte meg folyamatos környezetvédelmi és energiahatékonysági fejlesztéseit. 2012-re 16 százalékkal csökkent az energiafogyasztásuk, ez a megspórolt árammennyiség 550 átlagos magyar háztartás energiaszükségleteire volna elegendő.
A jogszabályban foglaltak szerint minden nagyvállalat köteles négyévente energetikai auditot bonyolítani vagy ISO 50001 energiairányítási rendszerszabvány szerinti működést kialakítani, és nemzetközi tanúsító által tanúsíttatni. Az első energetikai auditot 2015. december 5-éig el kell végezni. Bár 2016. december 31-ig nem szankcionálnak, akár 10 millió forintra is bírságolható az a vállalat, amely ezután sem tesz eleget kötelezettségének.
Ez a rendelet a 250 főnél nagyobb, vagy 50 millió Euró éves árbevételt elérő szervezetekre vonatkozik. A nagyvállalatok tevékenységéhez kapcsolódó kis- és középvállalkozásnak minősülő partnervállalkozások nem esnek e kötelezettség alá, de csak abban az esetben, ha végsőenergia-fogyasztásuk nem éri el a nagyvállalat végsőenergia-fogyasztásának 5 százalékát.

Négyévenkénti audit vagy ISO 50001?

A jogszabály szerint mentesül a kötelező audit alól az a szervezet, amely ISO 50001 tanúsítvánnyal rendelkezik. Bár normál esetben az energetikai auditot csak négyévente kell megtartani, a szabvány szerinti működés pedig egy folyamatos, szisztematikus, hosszabb távra szóló dolog, nem biztos, hogy az egyszerűbb megoldás valóban kifizetődőbb.
Energiairányítási rendszer működtetése esetén ugyanis nem kell a sokszor hatalmas költségekkel járó auditot négyévente elvégeztetni, elég akkor, ha olyan, jelentős változás következik be a vállalatban, ami hatással van az energiafelhasználására. Csak az érvényes tanúsítványt kell bemutatni minden negyedik évben.
Természetesen az ISO 50001 szabvány kialakítása eleve magában foglalja a cég energia alapállapot felvételét, de nemcsak a beruházásokra és újításokra fogalmaz meg irányelvet, hanem a szervezet összes folyamatára koncentrálva szisztematikusan segít a költségek és az energiafogyasztás folyamatos csökkentésében. Természetesen nem előírás, hogy minden folyamatot górcső alá kell venni az irányítási rendszer kialakítása során, a vállalat adott területeire fókuszálva is ki lehet alakítani (scope meghatározás, az energiairányítási rendszer vonatkozhat például csak a gyártásra), illetve a szabvány csak a kellő reprezentativitást írja elő az állapotfelmérés során.
Aki energiaaudit elvégzését választja, annak azt minden épületére el kell végeztetnie, és ez önmagában még nem lesz több mint egy pillanatkép a cég energiafogyasztásáról. Ez pedig csak akkor fog segíteni a klímaváltozás megállításában, illetve pozitív változást hozni a energia költségekben, ha az energia auditon felül, kezdünk is valamit a kapott értékekkel. A szabvány viszont az energia-alapállapot felmérése alapján konkrét célokat jelöl ki rövid, és hosszú távra, és útmutatást ad, amelynek eredményeképpen pár éven belül akár 20 százalékkal is csökkenhet a szervezet energiafelhasználása – mondja egy többek közt energiairányítás bevezetésével foglalkozó cég, a FrameWork Hungary Kft. tanácsadója. Az ISO 50001 szabvány általi működés sokkal inkább szolgálja a célt, amiért az energiahatékonysági direktívát létrehozták: a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvását.

Kép forrása: pixabay

 

     
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
A KÖVETKEZŐ TÉMÁK IS ÉRDEKELHETIK
 
     
kep1
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS KÉT HÉT ALATT KÖTELEZŐ ENERGIASPÓROLÁS: KINEK LESZ KIFIZETŐDŐ? IDŐ KELL, HOGY MEGTALÁLJUK AZ IGAZIT
2015.04.27. Piac&Profit
2015. Profitline 2014. 05.01. Piac&Profit