A cikk megjelent a hvg.hu oldalán is.
Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/1937 visszaélés-bejelentési irányelve a nagyvállalati szintről a középvállalati szintre pozícionálta a visszaélés-bejelentési rendszer kötelezővé tételét, azaz minden 50 fő alkalmazotti létszámot meghaladó szervezet esetében is kötelező lesz a whistleblowing csatorna alkalmazása. A visszaélés-bejelentés a compliance menedzsment rendszer egyik alkotóeleme – hangsúlyozza Zentai Zsuzsanna, a Framework Hungary Kft. ügyvezetője -, amelynek célja, hogy megakadályozza a szervezeti visszaélések elkövetését és elősegítse azok felderítését.
Hamarosan már nem csak a nagyvállalatokat érintik újabb kötelezettségek, ha a Parlament elfogadja a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint 2023. december közepétől visszaélés-bejelentési rendszert kell üzemeltetnie minden, 50 fő munkavállalói létszámot meghaladó szervezetnek. Ezzel, az Európai Uniós irányelvnek a nemzeti jogrendszerbe történő értelmezésével, a szervezeti visszaélések fokozatos visszaszorítása valósulhat meg.
Bejelentést nem csak az aspiráns, az alkalmazott vagy a volt munkavállaló tehet, hanem például a szervezet gyakornoka, önkéntese, a tulajdonosok, az ügyvezető, a szerződéses kapcsolatban álló külső felek és felügyeletük alatt álló személyek stb.
Bejelenthető bármilyen feltételezett vagy megvalósult jogellenesség például: korrupciós- és gazdasági bűncselekmények, szervezeti visszaélések (lopás, csalás, sikkasztás stb.), a termékbiztonságot vagy a közlekedésbiztonságot érintő események, a munkavállalók egymás sérelmére elkövetett zaklatása, a szorosabb és tágabb értelembe vett digitális bűncselekmények, a környezetkárok, állatvédelem vagy alkotmányos elvek megsértése stb.
Az így, rendszerbe került adatok kezelésére, a követelményeknek megfelelő technikai háttér biztosításán túl az információk megfelelő feldolgozása és kontextusba helyezése, az anonimitás és az eljárás időszerűségére vonatkozó kérdések megoldása, a rosszhiszemű bejelentések kiszűrése is szükséges, hiszen lényeges, hogy a bejelentés szervezeti kivizsgálása, kezelése milyen formában történik meg, az esetek tanulságait a szervezet hogyan építi be a folyamataiba tekintettel annak ismételt előfordulásának megakadályozására, valamint arra is, hogy a bejelentett feltételezett vagy megvalósult jogellenesség nem feltétlenül büntetőjogi felelősséget fog keletkeztetni. Szabálysértésnek minősül azonban például a bejelentővel szemben hátrányos intézkedés, a visszaélés bejelentés megtételének akadályozása vagy annak kísérlete is, a kiszabható szankciók pedig vonatkozhatnak szervezetekre és természetes személyekre egyaránt.
A visszaélés-bejelentés a compliance menedzsment rendszer egyik alkotóeleme, amely, ha eredményesen képes megakadályozni a szervezeti visszaélések elkövetését, illetve elősegíti azok felderítését, úgy elkerülhető a szervezeti felelősség megállapítása. Ebben pedig kulcskérdés az is, hogy milyen tényezők befolyásolják a bejelentések megtételét?